Elő-nekrológ a Nagyligeti Sporttelepről
Rövidesen bezár(hat), az 1922-ben létesült Nagyligeti sporttelep (egykori MOVE pálya), hiszen a 2015. augusztus 17-i képviselő testületi ülés már foglalkozott a sportpálya megszüntetésével, más építési övezetbe, (gazdasági terület) történő átsorolásával.
Bár a város további négy területét is érintő rendezési terv módosítása előtt még egyeztetésekre, társadalmi vitára is sor kerül, de Balassagyarmat egyik "történelmi" közcélú építménye, sporttelepe megérdemli, hogy elő-nekrológ gyanánt felidézzük múltját.
A trianoni országcsonkítás után a Balassagyarmaton is igen aktív MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) politikai és anyagi támogatásával jöhetett létre a város új sporttelepe, amelynek létesítését Dr. Huszár Aladár főispán elnökletével megtartott Nógrádvármegyei testnevelési bizottság ülésén hivatalosan 1921. februárban kezdeményezték. Dr. Paczolay Zoltán sportbizottsági elnök két helyszínre tett javaslatot, a Nagyliget területére (vagyis mai helyére) és a vele szembeni, az Ipoly melletti katonai térre. A terveket Tiszay Géza műszaki tanácsos készítette el, az építkezést Munk (Magos) Dezső irányította, aki díjazás nélkül vállalta ennek elvégzését. A terület egy labdarúgó pálya, atlétikai futópálya és lelátó felépítésére volt elegendő.
Az építkezés költségeit társadalmi gyűjtés teremtette elő, Dr. Sztranyavszky Sándor, a MOVE helyi elnöke (későbbi nógrádi főispán, majd miniszter, képviselőházi elnök), az 1921. februárban megtartott nagyszabású MOVE estély bevételéből 13.000 koronát biztosított, Nagy Mihály alispán egy vármegyei istálló fa,- kő,- tégla anyagának felhasználását engedélyezte, a társadalmi gyűjtést Hanzély Gyula vállalta magára, de segítséget nyújtott a helyi MANSZ (Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége) és a Területvédelmi Liga is.
A sporttelep alig több mint egy év alatt elkészült és azt Horthy Miklós 1922. október 29-i balassagyarmati látogatása során a kormányzó avatta fel, amelyen a polgári leányiskola tanulói Lenkeyné Jablonczy Margit tanárnő és a főgimnázium tanulói, Dobó József tornatanár vezetésével mutattak be gyakorlatokat (e látogatáskor került sor a Városháza falán elhelyezett Civitas Fortissima emléktábla avatására is).
A sporttelep körül a létesítéskor jegenyefasort is telepítettek, csakúgy, mint az 1935-ben épült városi strandfürdő köré, ezek nemcsak kellemes, természet közelibb hangulatot teremtettek, de az időjárástól, széltől is védték a sportolókat, nézőket.
A pálya falelátóval is rendelkezett, a teljes befogadóképesség kb. 3000 fő volt. A falelátó a világháború végi időkben pusztult el, újjáépítésére már nem került sor. Balassagyarmati labdarúgók egy csoportja a falelátó előtt 1942-ben
A Nagyligeti Sporttelep nemcsak labdarúgó mérkőzések, hanem számos atlétikai verseny, tornabemutatók és motorversenyek helyszíne is volt, sőt a Felvidék visszacsatolására felvonuló magyar katonai alakulatok díszszemléjét is itt tartották. A II. világháborút követően újból rendeztek itt sporteseményeket, de legelőször a pálya területét, környezetét kellett rendbe tenni, erre és öltöző építésére a Városi Tanács 1947-ben biztosított fedezetet.
Az 1960-as évek közepén több, nagy érdeklődéssel kísért mérkőzést tartottak a Nagyligeti pályán, 1965. szeptember 25-én a Magyar B válogatott 5:1-re vert a helyi Dózsát, majd az előző évi bajnok és kupagyőztes Győri ETO szoros mérkőzésen 2:0-ra nyert szintén a Dózsa ellen.
Egyébként a Nagyliget a Balassagyarmati Dózsa labdarúgó csapatának otthona volt, a Vasutas klub, a mai Vizy Zsigmond utcai pályán (amely mára siralmas állapotba került, heti kirakodó vásárok színhelye is) játszotta mérkőzéseit.
Az 1960-as évek vége felé újragyepesítésen, felújításon esett át a pálya, majd 1971. május 1-én nyílt meg újra. Ekkorra már megtörtént a Vasutas Sportklub és a Dózsa összevonása, és BSE néven működött tovább a város legjelentősebb sportegyesülete. Bár Balassagyarmati Volán néven még évekig fennállt egy másik, de eredményességében kevésbé jelentős sportegyesület is.
Az 1971. május 1-i újranyitást a politika-népszórakoztatás-sport erős összekapcsolódásaként jellemezhetjük.
A délelőtti városi felvonulás a gyarmatiak a Nagyligeti pályán gyülekeztek, ahol Lombos Márton avatta fel a Városi Tanács megújult sporttelepét, majd a BSE elnöke, Balázsik József mondott köszönetet a városvezetésnek. Városi nézőrekord született az ezt követő Balassagyarmati Öregfiúk - Színészek labdarúgó mérkőzésen, 4500 néző látta, hogy a két csapat 4:4-es döntetlent játszott egymással, a barátságos jelleget az eredmény is tükrözte. Érdemes felsorolni a helyi csapat összeállítását: Szuhánszki - Beke, Kalcsó, Kovács - Farkas, Horváth - Komoróczy, Batta, Mituk, Melega, Jónás. Csere: Vidomusz, Márton, Molnár, Aradi.
A mérkőzést követően a női nem is zöld gyephez jutott, az első hivatalos városi női mérkőzésen a Balassi Gimnázium csapata 1:0-ra megverte a Szántó diáklányait, majd ugyanilyen eredménnyel zárult a BSE NBIII-as mérkőzése az Aszód ellen. A találkozók között meghívásos atlétikai versenyeket is tartottak, tehát a város mindent bevetett a méltó megünneplésre.
Az 1970-es, 1980-as években élte fénykorát a BSE labdarúgó csapata - egészen az NBI/B-ig jutott - de mégis az egyik legjelentősebb diadalát az FTC ellen 1-0-ra megnyert MNK mérkőzés jelentette 1979-ben, ezt ekkor 4000 szurkoló látta.
Edzősködött itt Dálnoki Jenő, Fenyvesi Máté is, játszott a csapatban több, az NB I élvonalába, sőt a válogatottságig eljutott labdarúgó, de már régóta inkább mélyrepülésben van a csapat, mint fellendülőben, jelenleg a megyei I. osztályban szerepel. Ennél eredményesebb az utánpótlás, a Palóc Farkasok különböző korosztályos csapatai a másodvonalban jó helyezéseket érnek el.
A labdarúgáson kívül a Nagyliget kapcsán az atlétikáról is meg kell emlékezni, az atlétikai pálya – ahol az 1990-es években Kovács Dusán olimpikonunk, és mai napig 400 gáton országos csúcstartó atlétánk is sportolt – egyre kevésbé kihasznált, alapvetően iskolai sportversenyekre használják, így a városi sport fellegvárának immár aligha nevezhetjük a Nagyligeti sporttelepet. A füves labdarúgópálya mellett létezett egy salakos edzőpálya is, ezt a dobóatléták előszeretettel használták, majd az ipartelep kiépülésekor onnan végérvényesen kiszorultak, lévén, hogy azt a pályát a város ipari célokra átadta.
A Nagyligeti sporttelep megszüntetésének veszélye ráadásul nem új keletű. Az ipari park létrehozásával a város általános rendezési terve is módosításra szorult, ebben már nem lett volna helye a Nagyligeti sporttelepnek. Időközben elkezdődött az Ipoly-parti Szabadidő - és Sportcentrum kialakítása, először a műfüves labdarúgó pálya készült el az MLSZ ill. az állam támogatásával, az akkor még úgy tűnt, szinte "senki földjén".
Napjainkra megépült Kövi Pál nevét viselő új klubszékház, 2015 őszére pedig gyakorlatilag befejeződött az immár élőfüves, önműködő locsolórendszerrel is rendelkező futballpálya kialakítása, kb. 800 fős lelátóval ellátva. Az új klubszékház a műfüves pályával
2016 tavaszán várhatóan már itt játssza mérkőzéseit a BSE is, de aligha lehet attól tartani, hogy a fenti létszámra tervezett lelátó nem lesz elegendő a szurkolók befogadására. A terület folyamatosan tovább bővül, az egykori Madách-híd tövében az extrém sportolók (gördeszka) pályáinak, kispályás labdarúgópálya kialakítására került sor, sőt kijelölték az atlétikát szolgáló új terep helyét is. A sportcélú beruházásokat tovább növeli, hogy az Ipolypart utca mellett nyílik meg 2016/2017-ben a város első fedett uszodája.
A Nagyligeti Sporttelep megszűnése érzelmileg lehet fájdalmas sokunknak, de egyenes következménye a sportolási igények átalakulásának, vagy kritikusabban mondva, a csökkenésének, a városi sportklubok folyamatos leépülésének (amelyben üde kivétel a Vitalitas SE és a Palóc Farkasok ), de leginkább annak, hogy mindezeket tapasztalva a bal,- és jobboldali városvezetés is egyértelműen az Ipolypart, az északi elkerülő út környékére kívánta helyezni a városi sportlétesítményeket.
A városi sporttörténelem (a helyszín tekintetében) ismétli majd önmagát, ott, ahol 1901 szeptemberében a város futball csapata az első mérkőzését vívta Besztercebánya ellen (hogy ezen fellelkesülve 1902-ben megalakuljon a mai BSE jogelődje), 115 évvel később, 2016-ban szinte ugyanazon a helyen léphet pályára a helyi felnőtt labdarúgó csapat hivatalos mérkőzésén.
Időközben azonban történt egy és más: az Ipoly feletti területek Cseh/Szlovákiához kerültek, a felvidéki magyar bányavárosból Banska Bystrica lett, bár csapata éppen erre a szezonra kiesett a szlovák első osztályból, de játékereje léptékekkel meghaladja a volt nógrádi megyeszékhely csapatáét.
Közel 100 év után tehát búcsút mondhatunk a Nagyligeti sporttelepnek, azt pedig, hogy Balassagyarmat ifjúsága, sportolói milyen eredményesen használják majd a kétségkívül impozáns Ipoly-parti komplexumokat, az elkövetkező években, évtizedekben tudhatjuk majd meg. fotó: Balassagyarmat régi képeslapokon c. album
Köszönöm Hegedűs Henriknek és Komoróczy Csabának a cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget, kiegészítéseket.
Összeállította: Nagy László
Jelöletlen fotók a szerző tulajdona ill. felvétele
2015. december
|